A kutyák gyász szokásairól általában

Kutyakiképzőként milyen tanácsot tudsz adni arra vonatkozóan, ha egy kutya védi sérült társát?

Ha egy kutya velünk, emberekkel szemben védi sérült társát, az egyértelműen jelzi, hogy a család hierarchiájában erős pozíciót tölt be az a kutya, amelyik a védelmező szerepébe helyezi magát, mivel azt gondolja, hogy az ő felelősége pátyolgatni, védeni a sérült társát. Egyedül az ő dolga megoldani minden (számára) fontosabb dolgot, ami a családot érinti.Ebben az esetben fontos, hogy őt távolítsuk el, amíg a másik kutyát kezeljük. Ez kegyetlenül hangozhat, mert szeretjük azt gondolni, hogy milyen együtt érző kutyáról van szó. Ha azonban megbízik bennünk emberekben és elismeri, hogy a fontos dolgokat tudjuk kezelni, meg tudjuk oldani, akkor maximum kísérni akarja a társát, és velünk együtt akarja orvosolni a problémát.

Biztos sokunkban megvan az a kép, hogy miközben az egyik kutyát kezelik, a másik nyalogatja a fejét, azaz igyekszik részt vállalni a segítésben, de nem akadályozza azt.

Amennyiben azonban védi a másikat, akkor nem marad más választás, mint bármilyen módon eltávolítani őt a kezelés idejére.

(ember vagy kutya- a megváltozott viselkedésű eb kezelése a lényeg)

Mi a teendő ilyen esetben? Volt-e tapasztalatod gyászoló kutyával?

Szerencsére saját tapasztalatom nincs ebben a témában, azonban tudok egy tacskóról, aki amikor a gazdája szívinfarktust kapott az utcán a mentősöket sem engedte oda, így a gazdája a késői segítség miatt belehalt egy amúgy valószínűleg kezelhető traumába.

Ha ilyen kutyával találkozunk nem szabad elfelejteni, hogy kétségbe van esve, pánikol, túlreagál, így először (ha van rá idő és lehetőség) próbáljuk megnyugtatni őt, kapcsolatot teremteni vele, hogy érezze nem ártó szándékkal közeledünk. Ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, akkor szakembert kell minél gyorsabban hívni, aki elviszi onnan. Nagyon fontos, hogy azzal a kutyával is számolni kell, aki láthatólag szélsőséges félelmi reakciókat mutat, mert végső kétségbeesésében ő is támadhat.

Számít-e a gyász mértékében, hogy a kutya milyen pozíciót töltött be a falkában?

A gyász mértékében nem befolyásoló tényező, azonban abban, hogy hogyan tudja ezt feldolgozni döntő szerepe van. Egy egészségesen nevelt kutya, aki alapvetően bízik az emberekben könnyebben tud „továbblépni”. Ott van a híres Hachiko esete, aki mindenkivel kijött a környéken, ahol élt, de mégis hosszan járt ki a gazdája elé annak halála után a vontállomásra. (Persze erre lehet azt mondani, hogy csak a korai berögződés, a megszokás késztette, illetve, hogy az állomás környékén szívesen látott vendég volt, így biztos elég pozitív megerősítést is kapott ez a viselkedése, azonban sokakkal egyetemben én is szeretem azt gondolni, hogy „várta”a gazdáját)

Alapvetően két kapcsolati minőségről beszélhetünk: Tekintély és Érzelmi kötödés

Ha egy kizárólag tekintély alapú kapcsolatban él egy kutya, akkor a gyász sem olyan mély.

Normál kötödés esetén megnyilvánul, de nem válik túlzottá.

Ha azonban a kötödés túl erős, akkor a kutya, a veszteség túlzottsága miatt vészjelzéseket ad a környezete felé; túlreagál sok dolgot, vagy éppen apatikussá válhat.

 Ha egy kutya elveszti a társát, akkor az normális, hogy keresi azt. Saját tapasztalatom, hogy amikor az idős bulldogom meghalt, pár héttel a halála előtt, a többi kutyáink is szinte depressziósnak tűntek. Majd amikor jobblétre szenderült, a többiek mintegy varázsütésre magukhoz tértek. Azzal együtt, hogy gyakran mentek arra a helyre, ahol a legtöbbet tartózkodott, illetve a kutyaiskolán, ahol saját boxa volt az egyik kutyánk kb. egy hónapig minden alkalommal benézett, vagy akár be is ment a boxba szaglászva, mintegy őt keresve.

Akár gazdát vagy állattársat vesztett el- hogyan segíthetjük át a fájdalmán? (szintén kiképzői szempontból)

Ha a gazdáját vesztette el, segíteni csak úgy tudunk, ahogy egy ember esetében is. Tudatjuk vele, hogy az élet nem állt meg, illetve többet foglalkozzon vele az, aki a gazdi helyét átveszi az életében, ha úgy tetszik munkaterápiával” segíthetjük át ezen a nehéz időszakon. Fontos azonban, hogy ne másnap kezdjünk ebbe bele, amikor még friss az élmény, adjunk neki pár napot és fokozatosan kezdjünk vele mind többet foglalkozni.

Amennyiben állattársát veszti el, akkor a gazdi jó esetben át tudja ezen segíteni, egyszerűen azzal, hogy a kutya feladatot kap: A gazdi szomorúságát kell enyhítenie, ebben nincsenek szabályok. Egy jól nevelt kutya a legjobb terapeuta